Manoklub

"A kisgyermeket meghallgatni és értelmesen beszélni hozzá ugyanolyan fontos dolog, mint könyvet adni a kezébe vagy megmosni a fogát, és sokkal fontosabb, mint a haját fésülni vagy arra ügyelni, hogy megfelelően tartsa a villát, többet ér ez, mint a divatos hegedű órák, vagy a drága oktatójátékok, ez az, amin nem spórolhatsz."
(Libby Purues)

A családi napközi életének megszervezésekor a 30 éves óvodai tapasztalatom mellett figyelembe vettük:

- a gyermekek védelméről és jogairól alkotott törvényt,
- a kisgyermek és kisiskolás életkori sajátosságait,
- a családi napközi helyi adottságait,
- a szülők igényeit.

Nevelési filozófiánkat a következő területeken gyakoroljuk:

I. Gondolatok gyerekről, nevelésről,
II. A beszoktatás, mint első, meghatározó közösségi élmény
III. Napirend
IV. A játék, a családi napközi alapvető kerete
V. Egészség, egészséges étkezés
VI. Társadalmi környezet, mint minta a kisgyermek számára

I. A gyermek a felnőttel egyenrangú személyiség. Környezetét aktívan szemlélő, abban tevékenyen résztvevő lény, akinek egészséges, harmonikus fejlődéséhez a testi, szellemi, érzelmi szükségleteinek kielégítése egyaránt fontos.
Tiszteletben tartjuk a gyermek életformáját, játékhoz, mozgáshoz való jogát. Az élet és egymás iránti tiszteletre, együttműködésre, az értékek - természeti, vagy ember által létrehozott - megbecsülésére nevelünk. Környezetbarát szemléletet és szellemiséget igyekszünk átadni a hozzánk érkező gyermekeknek és szüleiknek. Szeretnénk elérni, hogy felnőtt korukban legyen természetes az épített és élő környezet védelme, óvása.
Olyan kapcsolatot kívánunk alakítani a szülőkkel, mely hatékonyan, együttműködően biztosít védett gyermekkort, s a gyermekeket egy egész életre vértezi fel érzelmileg. Nevelésünk alapja a gyermek megismerése, mert csak akkor tudunk eredményesen beilleszkedni a nevelésének folyamatába, ha ismerjük személyiségét, egyéniségének sajátosságait, a család elvárásait. A megismerési folyamat a tájékozódó látogatással veszi kezdetét, melyet a kisgyermek szüleivel tesz a családi napközibe.

II. Gondolatok a beszoktatásról, mely a családok életének, a gyermeknek a családi napköziben folytatott életének első, igen fontos állomása.

Az a család, ahol felmerül a gyermek napközbeni távollétének szükségessége, igyekszik a legkörültekintőbben eljárni a "de hová?" kérdést illetően. A Manoklub tanulmányozva a környéken végzett igényfelmérést, arra a döntésre jutott, hogy hiánypótlásként eleget tesz annak az igénynek, miszerint alkalmanként is fogad gyermeket heti egy, kettő vagy három alkalommal. Sok édesanya két év után már szívesen kapcsolódna vissza a munkába, de még soknak tartja a mindennapi távollétet. A fokozatos munkába állás, a gyermeke megnyugtató hol- és hogyléte pedig érzelmileg is könnyebbé teszi a visszatérést.
Mivel minden gyermek , család, anya-gyermek kapcsolat más, a beszoktatás is igényhez, az elválás megkönnyítéséhez igazodik. A családi napközi létszámából kifolyólag lehetőséget nyújt arra, hogy ne szabjunk merev időhatárokat, így nincs érkezési, távozási idő, az újonnan érkezők az első naptól részt kapnak napi teendőinkből (játék, gondozási feladatok, stb.). A szülővel való jó kapcsolat kialakítása a legfontosabb a beszoktatás szempontjából. Ha a kisgyermek érzi a nyugalmat a környezetében, nem érzékeli édesanyja feszültségét, akkor Ő maga is engedékenyebb lesz irányunkban, könnyebben fogadja el személyünket. Amint megérzi édesanyja bizalmát, lerövidül a beszoktatás folyamata: a gyermek örömmel érkezik, a szülő nyugodtan hagyja nálunk, hiszen volt alkalma megfigyelni a mindennapokat, tudja, mi fog történni a gyermekével.

III. Napirend
A napirendet a helyes életritmus kialakítása szempontjából a rendszeresen megszokott időben végzett tevékenységeket tudatosan, a gyermek élettani szükségleteit figyelembe véve terveztük. Törekszünk arra, hogy a lehető legtöbb időt tartózkodjunk szabadban, kihasználva a levegő edző hatását. A tapasztalatszerzési lehetőségeket ( tanulási tevékenység ) egyéni és csoportos formában a játékidőben tervezzük, de a nap egészében építünk a kisgyermek utánzására, kíváncsiságára.

8 - 9.30 gyülekezés, reggeli, játék

A reggeli érkezést természetesen a család életritmusa határozza meg, az időkeret tájékoztatásul szolgál. Reggelit viszont csak ebben az időben szolgálunk a gyerekeknek, mert a később elfogyasztott reggeli már kedvezőtlenül befolyásolná a tízórai és ebéd befogadását.

9.30 - 11.50. játék, szabadon választott tevékenység, közben:

10.20 - 10.35 tízórai
A délelőtti időre tervezzük azokat a szervezett tevékenységeket is, melyek játékosak, minden nap mások, részképességeket fejlesztenek.

11.50 - 12.05 kézmosás, készülődés az ebédhez

12.05 - 13 ebéd
Az ebédre elegendő időt hagyunk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek nyugodtan, az evőeszközök használatát gyakorolva, az ételt kellően megrágva étkezzenek. Azt akarjuk, hogy az étkezés ne muszáj feladat, hanem kulináris élvezet legyen, a kisgyerek élvezze az ételeket, ha nem ízlik, vagy nem kívánja, hagyja ott éppen úgy, mint azt a felnőtt is teszi anélkül, hogy bárki megróná ezért.
Úgy gondoljuk, a felnőtt feladata új ízeket megismertetni, elfogadtatni, s gondoskodni arról, hogy a gyermek ne maradjon éhes.

13 - 13.20 WC használat, fogmosás, átöltözés
A fürdőszobában fontos dolgok történnek, különösen ebéd után. Nyugalmas légkörben, kellő tapintat mellett a WC használat is rutinfeladattá válhat. A fogmosás tanulása, gyakorlása után a kisgyerekek pizsamára öltözve, kényelemben kezdhetik a pihenést.

13.20 - 15.20 pihenés
Mindenkinek szüksége van ebéd utáni sziesztára, a Kicsiknek többre, a nagyoknak kevesebbre.

15.20 - 15.45 folyamatos ébredés, öltözés, készülődés az uzsonnához

15.45 - 18 uzsonna, játék hazamenetelig

IV. A játék, a családi napközi alapvető kerete

"Ne erőszakkal oktasd a gyermeket a tanulmányokra drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama" (Platon)

Családi napközink alapvető kerete a játék, a gyermeknek azon szabadon választott önkéntes tevékenysége, amelynek segítségével átalakíthatja és megváltoztathatja az őt körülvevő világot. Az érzelmek széles skáláját megtapasztalhatja, kiélhet negatív és pozitív élményeket. A játék során tapasztal és tapasztalatot épít be a tevékenységbe. Kínál és vállal szerepet, személyisége teljesedik.
A változatos játéktevékenységhez megfelelő időt és eszközöket biztosítunk. Játékaink természetes alapúak, variálhatók, többfunkciós eszközök. A kész játékok mellett félkész és szimbolikus eszközökről is gondoskodunk, ezzel is segítve a motiváló, fejlesztő hatást. A kiránduláson, sétákon gyűjtött eszközök is beépülnek a játékba, így nyerve újbóli felhasználási lehetőséget. Az ősszel gyűjtött gesztenyével a babakonyhában főzőcskézünk, a csipkebogyót teának áztatjuk, a nyaralási emlék, a kavics asztali dísz a terített asztalon. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermek ne lássa a kukában egy szürke reggelen az egykor boldogan szedegetett kincseit. A postai, bolti látogatás újraélhető, továbbfejleszthető a játék során.
A játék a tanulás elsődleges színtere lehet, hiszen a játékos tanulással kielégülhet igénye, vágya, szükséglete. A minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzési lehetőséget a művészetek segítségével is segítjük. Szemezgetve a magyar népi gyermekirodalomból számtalan mondóka ismételhető sütés - főzés, kerti munka, vagy éppen diótörés során. Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Tamkó Sirató Károly versei a természetről és a benne élő világról olyan ismeretekhez juttatnak, melyeket játékosan, mindenféle magyarázat nélkül ért meg a gyermek.
A rövid mondókákat, versikéket követik a rövid, többnyire állatokról szóló mesék, melyek cselekménye egyre bonyolódik, hogy aztán eljuthassunk a sárkányt is legyőző legkisebb fiú diadaláig. A versek mondogatásával, a mesék hallgatásával, a - legmagasabb rendű - történetek kitalálásával ismeretekhez jut a gyermek, szókincse pedig fejlődik.
A kisgyermek zenei ízlését nemcsak a körülötte lévő felnőtt éneke, zenéje kelti fel, hanem a környezet hangjai, zörejei is. Zenei élménye pedig mozgásban, táncban nyilvánul meg. Kodály Zoltán mondta: "Mozdulattal, cselekménnyel egybekötött ének sokkal ősibb és egyben bonyolultabb jelenség, mint az egyszerű dal." Ezen idézetet szem előtt tartva is törekszünk arra, hogy a dalokat mozgással kísérjük.
A közeli, majd egyre távolabbi környezet felfedezése során megismerkedünk a bennünket körülölelő természet csodáival. Megmutatjuk környezetünk állat- és növényvilágát. Ha van elég idejük felfedezni, megismerni, akkor meg is fogják szeretni, ha megszeretik, vigyázni is fognak rá.

V. Egészség, egészséges étkezés

A kisgyermek fejlődésében az egészség alapvető fontosságú. Ennek megfelelően értékként kezeljük. A gyermek gondozása megértő, őszinte, tapintatos együttműködést igényel, ami hozzájárul az önállóság alakulásához, az én tudat fejlődéséhez, alapozza az alkalmazkodó képességét. A helyes napirend alakítása, megszervezése tartalmazza az egészséges életritmus szabályait, alkalmazkodik a gyermek élettani szükségleteihez. A folyamatosságot mindig szem előtt tartjuk. Ha a szokások gyakorlásához pozitív élmények társulnak, élményszerű lesz a tevékenység.

A test edzése a mozgásigény kielégítése mindennapos feladat a családi napköziben. Mozgásra lehetőséget biztosítunk szobában, szabadban egyaránt. A biztonságos mozgás lehetőségét balesetmentes terület kialakításával kínáljuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való tartózkodásra. Az udvar lehetőséget nyújt levegőzésre, edzésre, tornára, napozásra, mozgásos tevékenységre.

A sós levegő jótékony hatása elismert. Családi napközink tagjainak lehetősége van a közelben lévő sókamra rendszeres használatára, mely különösen nagy segítség az allergiás időszakban.

Az ételed az életed. Tudva és figyelembe véve tudatosan figyelünk a gyermekek rost és vitamindús táplálására. Olyan, lehetőleg bio ételeket igyekszünk beszerezni, melyek megfelelő táplálékul szolgálnak a fejlődő szervezetnek. Egyes növényeket a családi napköziként működő családi ház kiskertjében is nevelhetnek a gyerekek. A növények gondozása, nevelése nem csak érzelmi kötődés, felelősség alakulása, de olyan meghatározó élmény és tudás szerzésének lehetősége egy frissen elfogyasztott zöldség alkalmával, ami elkísérheti élete során.

"Az ember is úgy nő, mint a fa, gyökérzetével, szerteágazó rostjaival. Minél több, épebb kapcsolattal szívja a világot, annál magasabb lombot vethet."
(Németh László)

A munka együttes örömén, a tapasztalatszerzés megannyi formáján túl gondoljunk például a borsóra. A mag elültetése, gondozása, a pompázatos virágzás csodálata, majd a termés jóízű együttes elfogyasztása megannyi kapcsolat, akaratlan tanulás, szellemi, testi növekedés lehetősége.

VI. A társadalmi környezet, mint minta a kisgyermek számára

A gyermek élete, környezeti nevelése a családban kezdődik. A család életvitele meghatározza szokásait, úgy viselkedik, ahogy családtagjaitól látta, tapasztalta. A családi napköziben a felnőttek ugyanilyen mintául szolgálnak, viselkedésük példaértékű lehet bizonyos helyzetekben. A gyermekkel lévő felnőttnek tehát meghatározó, időnként befolyásoló szerepe van a kisgyermek életében. Nem mindegy, hogyan viselkedik a környezetében, a mi családi napközinkben fontos például, hogy van-e környezettudatos magatartása, tiszta-e ruházata, ápolt-e a megjelenése.
Az egymáshoz viszonyulás, kicsi közösségünkhöz való szocializálódás alapvető kritériuma a felnőtt magatartása, hiszen a nyugalmas, barátságos légkör, a szeretetteljes odafordulás példa a nagyobb- kisebb gyermekek viszonyának alakulásában.
A szomszédok is a környezethez tartoznak, a tágabb környezethez, hiszen nap, mint nap találkozunk velük. Ismerik a gyermekek családi napközijének életét, időnként meghívást is kapnak oda, ilyen formában is ápolván a jó kapcsolatot, megerősítve az elfogadásunkat.
A postással, kukással köszönő viszonyban vannak, ismerik munkájukat, észrevétlenül tanulják a munka hasznosságát, fogadnak el embereket.

Hagyományok, ünnepek

"Ünnep nélkül az élet olyan, mint az út fogadók nélkül."
(Ismeretlen)

Az ünnep lehetőséget ad a hétköznapok megállítására, a lélek feltöltésére, az együttlét megerősítésére. Az ünnepekre felkészülünk, ünnepelünk, majd emlékezünk rá. Így hat ránk, az érzelmeinkre.
Minden kisgyermek születésnapját méltó módon ünnepeljük, a családdal előzetesen egyeztetve. A névnapokról megemlékezünk.
A vallási ünnepekre, ( húsvét és karácsony ) felkészülünk, ( verseket, dalokat tanulunk, történeteket hallgatunk, ajándékot készítünk,) de magát az ünneplést nem tartjuk meg, ilyen módon is segítve a családi ünneplés bensőségességét.
Táncos, vidám ünnepet farsang idején szervezünk.
A Mikulást közösen várjuk, aki el is jön hozzánk, édességcsomagot, játékokat hozva.
A természet ünnepeiről megemlékezünk:
- víz világnapja, ( március 22 )
- a Föld napja ( április 22 )
- madarak, fák napja ( május 10 )
- állatok napja ( október 4 ).

A családi napközi vezetőjeként bízom abban, hogy a gyermekek tevékenységeit, mindennapos életét sikerül úgy megtervezni, majd a mindennapokban elvégezni, hogy majdan boldog, vidám gyermeksereg emlékezzen az itt töltött napokra.

Mészáros Ilona